A szív és az alvás kapcsolata
Az alvás nem pusztán pihenés. Az éjszakai órákban testünk létfontosságú regenerációs folyamatokat végez: szabályozza a hormonháztartást, erősíti az immunrendszert és egyensúlyban tartja a szív-érrendszert. Amikor azonban az alvás tartósan rossz minőségű, vagy túl rövid, a szervezet működése kibillen és ez közvetlenül károsíthatja a szív egészségét. Az utóbbi években egyre több tudományos kutatás bizonyította, hogy a rossz alvás összefügg a szívinfarktus és a szívelégtelenség kockázatával.¹
Hogyan hat a rossz alvás a szívre?
A szív egészsége szoros összefüggésben van az idegrendszer és a hormonrendszer működésével. Rossz alvás esetén:
Megemelkedik a stresszhormonok szintje (kortizol, adrenalin), amelyek tartós vérnyomás-emelkedést okozhatnak.²
Fokozódik a gyulladás a szervezetben, ami az érfalak károsodásához vezethet.³
Felborul az anyagcsere egyensúlya, így nő a cukorbetegség és az elhízás kockázata, amelyek szintén szívbetegséghez vezethetnek.⁴
Ez a komplex folyamat hosszú távon megterheli a szívet, hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, a koszorúér-betegséghez és a szívelégtelenség kialakulásához.
Az alvásidő és a szívbetegségek kockázata
A tudományos kutatások szerint nemcsak a túl kevés, hanem a túl sok alvás is növelheti a szív-érrendszeri kockázatot. Egy metaanalízis rámutatott, hogy a napi 6 óránál kevesebb, illetve a 9 óránál több alvás is összefügg a szívinfarktus gyakoriságának emelkedésével.⁵
6 óránál kevesebb alvás: jelentősen nő a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kockázata.⁶
7–8 óra alvás: optimális a szív egészségének megőrzéséhez.⁷
9 óránál több alvás: fokozott kockázatot hordozhat, mivel gyakran más betegségek (pl. depresszió, alvási apnoe) állnak a háttérben.⁸
Az alvási apnoe és a szív
Külön kiemelendő az alvási apnoe, amely során az alvás alatt rövid periódusokban nincs légzési aktivitás, mely másodpercektől akár percekig is terjedhet. Ez oxigénhiányt, hirtelen vérnyomás-ingadozásokat és szívritmuszavarokat okoz. A kezeletlen alvási apnoe többszörösére növeli a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a stroke kockázatát.⁹
Infarktus és szívelégtelenség kockázata
Egy 2019-ben publikált, több mint 400.000 résztvevő adatait elemző vizsgálat szerint a rövid alvásidő önálló rizikófaktor a szívinfarktus kialakulására.¹⁰ Egy másik nagy tanulmány kimutatta, hogy a rossz alvásminőség 26%-kal növeli a szívelégtelenség kockázatát.¹¹
Ezek hátterében a tartós szimpatikus idegrendszeri aktiváció, a fokozott érfali gyulladás és az anyagcserezavarok állnak, melyek együttesen gyorsítják az érelmeszesedés folyamatát, így vezetve korai szívinfarktushoz vagy szívelégtelenséghez.
Mit tehet a jobb alvásért?
Bár a tudomány egyértelműen alátámasztja az alvás és a szív kapcsolatát, a jó hír az, hogy a megfelelő alváshigiéné sokat segíthet a rizikó csökkentésében.
Néhány tanács:
Feküdjön le és keljen fel minden nap azonos időben.
Kerülje a koffeint és az alkoholt lefekvés előtt.
Teremtsen sötét, csendes, hűvös környezetet a hálószobában.
Ne vigye be az ágyba a mobiltelefont vagy a laptopot.
Ha Ön (vagy hozzátartozója szerint) éjjel hangosan horkol, melyhez légzéskimaradások is társulnak, menjel el alvásvizsgálatra.
Ezek az egyszerű lépések nemcsak a pihentető alvást segítik, hanem a szív egészségét is védik.
Összefoglalva
A rossz alvás – legyen szó rövid alvásidőről, alvási apnoéról vagy rossz alvásminőségről – jelentősen növeli a szívinfarktus és a szívelégtelenség kockázatát. A megfelelő alvás nem luxus, hanem a szív egészségének egyik alappillére. Ha figyel a pihentető alvásra, azzal saját szíve egészségét javítja.
Felhasznált irodalom
Cappuccio, Francesco P., et al. "Sleep duration and all-cause mortality: a systematic review and meta-analysis." Sleep 33.5 (2010): 585-592.
Meerlo, Peter, et al. "Restricted and disrupted sleep: effects on autonomic function, neuroendocrine stress systems and stress responsivity." Sleep Medicine Reviews 12.3 (2008): 197-210.
Irwin, Michael R. "Why sleep is important for health: a psychoneuroimmunology perspective." Annual Review of Psychology 66 (2015): 143-172.
Spiegel, Karine, et al. "Impact of sleep debt on metabolic and endocrine function." The Lancet 354.9188 (1999): 1435-1439.
Liu, Yanfang, et al. "Sleep duration and risk of all-cause mortality: a systematic review and dose-response meta-analysis of prospective cohort studies." Sleep Medicine 32 (2017): 246-256.
Knutson, Kristen L., et al. "Association between sleep and blood pressure in midlife: the CARDIA Sleep Study." Archives of Internal Medicine 169.11 (2009): 1055-1061.
Hoevenaar-Blom, Marieke P., et al. "Sleep duration and sleep quality in relation to 12-year cardiovascular disease incidence: the MORGEN study." Sleep 34.11 (2011): 1487-1492.
Grandner, Michael A., et al. "Sleep duration and hypertension: analysis of 2008 National Health Interview Survey." Sleep 33.8 (2010): 1135-1142.
Javaheri, Shahrokh, et al. "Sleep apnea: types, mechanisms, and clinical cardiovascular consequences." Journal of the American College of Cardiology 69.7 (2017): 841-858.
Fan, Mengmeng, et al. "Sleep duration and risk of myocardial infarction: a prospective cohort study and meta-analysis." European Heart Journal 40.20 (2019): 1592-1600.
Lu, Ke, et al. "Poor sleep and risk of heart failure: a prospective cohort study of 400,000 UK Biobank participants." Circulation 142.20 (2020): 1904-1914.
Photo by Kate Stone Matheson on Unsplash
