A szív és a bélflóra kapcsolata

Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabban mutatják: a bélflóra (azaz a “mikrobiom”) összetétele nemcsak emésztésünket, hanem a szív- és érrendszer működését is befolyásolja. A „szív–bél tengely” kifejezés ma már nem divatszó, hanem tudományosan megalapozott jelenség: a bélben lévő baktériumok anyagcseretermékei képesek szabályozni a vérnyomást, befolyásolják a koleszterin-anyagcserét, sőt hatással vannak az érelmeszesedés és a szívelégtelenség kialakulására is¹²³.

Hogyan „kommunikál” egymással a bél és a szív?

1) TMAO (trimetil-amin-N-oxid):
A vörös húsokban, tojásban és a zsíros tejtermékekben lévő kolin és L-karnitin a bélbaktériumok közreműködésével TMAO-vá alakul. A magasabb TMAO-szint nagyobb szív-érrendszeri kockázattal, érelmeszesedéssel és rosszabb szívelégtelenség-prognózissal társul⁴⁵⁶.

2) Rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k: ecetsav, propionsav, vajsav):
A rostban gazdag ételek fermentációjából keletkező SCFA-k értágító és gyulladáscsökkentő hatásúak. Humán és állatkísérletes adatok szerint vérnyomás-szabályozó szerepük is van és hozzájárulhatnak az érbelhártya egészségéhez⁷⁸.

3) Gyulladás, „áteresztő bél” és LPS:
Dysbiosis (, azaz kedvezőtlen bélflóra-összetétel) esetén nőhet a bélfal áteresztése és a véráramba jutó endotoxin (LPS) mennyisége, ami krónikus gyulladást tarthat fenn, mely az érelmeszesedés egyik okozója⁹.

Milyen további evidenciák vannak a „szív–bél tengely” -ről?

• JACC és Circulation Research: a mikrobiom nemcsak „kísérőjelenség”, hanem potenciális oki tényező a szívbetegségekben – és terápiás célpont is lehet a jövőben¹².

• Nature Reviews Cardiology: a bélflóra szabályozó szerepet tölt be be a vérnyomás kontrollban és az érelmeszesedés kialakulásában¹⁰.

• Nature Communications / EBioMedicine: nagy betegcsoportokon mutatták ki, hogy coronaria-betegségben eltér a bélflóra-összetétele egészségesekhez viszonyítva¹¹¹³.

Azaz mit tehet még ma a mikrobiomjáért és ezzel a szíve egészségéért?

1. Növelje a növényi rostbevitelt. A napi 25–30 g rost (zöldség, hüvelyes, gabona, dió) fogyasztása az SCFA-termelő baktériumoknak kedvez, melyek javítják az érfali funkciót és csökkenthetik a vérnyomást⁷⁸.

2. Kövesse a “mediterrán étrendet”. Ez az étrendi minta (sok zöldség, olívaolaj, hal, kevés vörös hús) alacsonyabb TMAO-terheléssel és kedvezőbb gyulladásos profillal jár és bizonyítottan csökkenti a kardiovaszkuláris események kockázatát¹⁴.

3. Probiotikumok fogyasztása -optimista eredmények. Meta-analízisek szerint a több törzsből álló probiotikumok enyhén csökkenthetik a vérnyomást, különösen magasabb értékeknél és hosszabb szedés mellett¹⁵¹⁶¹⁷.

4. Testsúly, mozgás, alvás. A rendszeres fizikai aktivitás, megfelelő testsúly és alvás mikrobiom-barát változásokat idéz elő, melyek közvetetten csökkentik a kardiovaszkuláris rizikót¹⁸.

5. Labor vizsgálat. Bár a TMAO rutinszerű mérése még nem része a mindennapi gyakorlatnak, kutatások szerint prognosztikus értékkel bír coronaria-betegségben és szívelégtelenségben⁴¹².

Összefoglalva

A mikrobiom kézzelfogható hídként köti össze az étrendet és a szív egészségét: a rostban gazdag, mediterrán jellegű étrend és az aktív életmód több útvonalon keresztül is csökkentheti a kardiovaszkuláris rizikót¹⁰¹⁴.

Felhasznált irodalom

1. Witkowski, M., et al. “Gut Microbiota and Cardiovascular Disease.” Circulation Research, 2020.

2. Tang, W. H. W., et al. “Intestinal Microbiota in Cardiovascular Health and Disease.” Journal of the American College of Cardiology, 2019.

3. Chen, X., et al. “Gut Microbiota and Microbiota-Derived Metabolites in Cardiovascular Diseases.” Current Medical Science, 2023.

4. Tang, W. H. W., and Hazen, S. L. “Intestinal Microbial Metabolism of Phosphatidylcholine and Cardiovascular Risk.” New England Journal of Medicine, 2013.

5. Zhu, W., et al. “Gut Microbe-Generated TMAO and Thrombosis Risk.” Circulation, 2017.

6. Trøseid, M., et al. “The Gut Microbiome in Coronary Artery Disease and Heart Failure.” EBioMedicine, 2020.

7. Marques, F. Z., et al. “How the Gut Microbiota Regulates Blood Pressure.” Nature Reviews Cardiology, 2018.

8. Verhaar, B. J. H., et al. “Gut Microbiota in Hypertension and Atherosclerosis.” Nutrients, 2020.

9. Chen, L., et al. “Endotoxin and Atherosclerosis: The Role of Gut Permeability.” Atherosclerosis, 2019.

10. Lang, D., et al. “Beyond Diagnosis: A Novel Microbiota-Dependent Pathway in CVD.” Circulation Research, 2022.

11. Jie, Z., et al. “The Gut Microbiome in Atherosclerotic Cardiovascular Disease.” Nature Communications, 2017.

12. Tang, W. H. W., et al. “Gut Microbiota and Cardiovascular Risk Prediction.” Circulation Research, 2017.

13. Karlsson, F., et al. “Altered Microbiota Composition in Coronary Artery Disease.” EBioMedicine, 2019.

14. Estruch, R., et al. “Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet.” NEJM, 2013.

15. Khalesi, S., et al. “Effect of Probiotics on Blood Pressure: Meta-Analysis.” Hypertension, 2014.

16. Zarezadeh, M., et al. “Effects of Probiotics Supplementation on Blood Pressure: Umbrella Review.” Nutrition, Metabolism & Cardiovascular Diseases, 2023.

17. Shimizu, M., et al. “Probiotics and Hypertension: A Clinical Perspective.” Journal of Human Hypertension, 2021.

18. Clarke, S. F., et al. “Exercise and the Gut Microbiota.” Gut Microbes, 2014.

Photo by Elena Mozhvilo on Unsplash