Mi az a pitvarfibrilláció?

A leggyakoribb szívritmuszavar érthetően

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, amely világszerte több millió embert érint.¹ Sokan csak időnként érzik, másoknál teljesen tünetmentes, mégis komoly következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel időben.

Most bemutatom Önöknek, mi az a pitvarfibrilláció, milyen tünetekkel járhat, és hogyan zajlik a kivizsgálása.

Mi az a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció egy olyan szívritmuszavar, amely során a bal pitvar nem szabályosan húzódik össze, hanem gyorsan és rendezetlenül remeg (fibrillál).²

Normál esetben a szívritmust a sinuscsomó szabályozza. Pitvarfibrilláció esetén azonban több kóros ingerületforrás jelenik meg a bal pitvarban, amelyek „átveszik az irányítást”, így a szívverés:

• szabálytalan

• gyakran szapora

• hatékonysága csökken

Ez az állapot hosszabb távon növeli a szövődmények kockázatát.

Miért veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció legfontosabb következménye a stroke (szélütés / agyi infarktus / agyvérzés) kockázatának növekedése.³

Ennek oka, hogy a bal pitvar, mivel csak remeg és nem húzódik össze, ezért a vér pang, megalvadhat és vérrög alakulhat ki. Ha ez a rög elsodródik, dirket módon az agyba jutva stroke-ot okozhat.

Fontos tények:

• pitvarfibrilláció esetén a stroke kockázata 4–5-szörösére nő⁴

• a pitvarfibrillációhoz társuló stroke gyakran súlyosabb kimenetelű⁵

Emellett a tartós pitvarfibrilláció:

• szívelégtelenséget okozhat

• ronthatja az életminőséget

• csökkentheti a terhelhetőséget⁶

Milyen tüneteket okoz?

A pitvarfibrilláció tünetei változatosak lehetnek:

• szabálytalan szívdobogásérzés

• szapora pulzus

• fáradékonyság

• terhelésre jelentkező légszomj

• szédülés

Fontos: az esetek jelentős részében a pitvarfibrilláció tünetmentes, ezért sokszor csak szűrővizsgálat során derül ki.⁷

Mi okozza a pitvarfibrillációt?

A pitvarfibrilláció kialakulásában több tényező játszik szerepet és legtöbbször ezek együttálása során alakul ki:

• magas vérnyomás betegség

• szívbillentyű betegségek

• koszorúér-betegség

• elhízás

• cukorbetegség

• pajzsmirigy-túlműködés

Az életkor előrehaladtával a pitvarfibrilláció előfordulása jelentősen nő.⁸

A pitvarfibrilláció típusai

A betegség lefolyása alapján több típust különböztetünk meg:

• Paroxizmális pitvarfibrilláció – “jön-megy”, magától megszűnik

• Perzisztens pitvarfibrilláció – beavatkozással megszűntethető

• Tartós pitvarfibrilláció – folyamatosan fennáll, nem szűntethető meg

A típus meghatározása fontos a kezelés megtervezése szempontjából.⁹

Hogyan zajlik a pitvarfibrilláció kivizsgálása?

A pitvarfibrilláció kivizsgálásának célja:

1. a diagnózis megerősítése

2. a kiváltó okok feltárása

3. a szövődménykockázat meghatározása

Alapvizsgálatok:

• 12 elvezetéses EKG – a diagnózis alapja

• 24 órás Holter EKG – időszakos ritmuszavar felismerése

• szívultrahang (echocardiographia) – strukturális eltérések

Kiegészítő vizsgálatok:

• laborvizsgálat (pajzsmirigy, elektrolitok)

• terheléses EKG

• szükség esetén szív MR vagy CT

A kivizsgálás során meghatározzuk a stroke kockázatot is (CHA₂DS₂-VA score).¹⁰

Hogyan kezelhető a pitvarfibrilláció?

A kezelés három fő pilléren alapul.

1. Stroke megelőzés

Ez a legfontosabb:

• véralvadásgátló gyógyszerek (NOAC, warfarin)¹¹

2. Szívfrekvencia kontroll

A cél a pulzus normalizálása:

• béta-blokkolók

• kalciumcsatorna-blokkolók

3. Szívritmus kontroll

A cél a normális szívritmus visszaállítása:

• gyógyszeres kezelés

• elektromos kardioverzió

• katéteres abláció (pulmonális véna izoláció) ¹²

Az abláció egyre gyakrabban alkalmazott, hatékony megoldás a legtöbb esetben.¹³

Mit tehet Ön?

A pitvarfibrilláció kezelése mellett az életmód is kulcsszerepet játszik:

• testsúlycsökkentés

• vérnyomás rendezése

• rendszeres testmozgás

• alkoholfogyasztás mérséklése

Ezek bizonyítottan javítják a betegség kimenetelét.¹⁴

Összefoglalás

A pitvarfibrilláció egy gyakori szívritmuszavar. A legnagyobb veszélyt a stroke kockázat növekedése jelenti, ezért a korai felismerés és a megfelelő kivizsgálás kulcsfontosságú.

Felhasznált irodalom

1. Chugh, Sumeet S., et al. “Worldwide Epidemiology of Atrial Fibrillation.” Circulation, 2014.

2. Kirchhof, Paulus, et al. “ESC Guidelines for Atrial Fibrillation.” European Heart Journal, 2020.

3. Wolf, Philip A., et al. “Atrial Fibrillation as an Independent Risk Factor for Stroke.” Stroke, 1991.

4. Benjamin, Emelia J., et al. “Impact of Atrial Fibrillation on Stroke Risk.” Circulation, 1998.

5. Marini, Chiara, et al. “Contribution of AF to Stroke Severity.” Stroke, 2005.

6. Kotecha, Dipak, et al. “AF and Heart Failure.” European Heart Journal, 2016.

7. Savelieva, Irina, et al. “Silent Atrial Fibrillation.” European Heart Journal, 2000.

8. Go, Alan S., et al. “Prevalence of Diagnosed AF.” JAMA, 2001.

9. January, Craig T., et al. “AHA/ACC/HRS Guideline for AF.” Circulation, 2019.

10. Lip, Gregory Y. H., et al. “CHA2DS2-VASc Score.” Chest, 2010.

11. Ruff, Christian T., et al. “Comparison of NOACs vs Warfarin.” Lancet, 2014.

12. Camm, A. John, et al. “Management of AF.” European Heart Journal, 2012.

13. Hindricks, Gerhard, et al. “Catheter Ablation in AF.” European Heart Journal, 2020.

14. Pathak, Rajeev K., et al. “Weight Reduction and AF.” J Am Coll Cardiol, 2015.

Photo by Joshua Chehov on Unsplash

Kardiológiai szakrendeléseimen Budapesten, a Parliament Medical Centerben, valamint Esztergomban, a Sugár17 magánrendelésen várom pácienseimet teljes körű kardiológiai vizsgálatra. A budapesti és esztergomi kardiológiai vizsgálatok során EKG, szívultrahang, Holter EKG, 24 órás ABPM vérnyomás mérés, terheléses EKG és komplex kardiológiai kivizsgálás is elérhető. Ha budapesti vagy esztergomi kardiológust keres, illetve kardiológiai vizsgálatra, szívultrahangra, Holter EKG-ra vagy ABPM vizsgálatra van szüksége, rendeléseimen korszerű diagnosztikai háttérrel állok rendelkezésére.