A D-vitamin és a szív

A D-vitamin elsősorban a csontok egészségével kapcsolatban ismert, ugyanakkor az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálja a szív-érrendszeri betegségekkel való összefüggéseit. Az emberek gyakran hallják, hogy a D-vitamin hiánya növeli a szívinfarktus, a magas vérnyomás és a szívelégtelenség kockázatát¹. De vajon valóban így van? És segíthet-e a pótlás a megelőzésben?

Mi a D-vitamin szerepe a szervezetben?

A D-vitamin zsírban oldódó hormonhatású vitamin, amely a kalcium-anyagcserében játszik központi szerepet. Emellett befolyásolja az immunrendszer működését és az érfal sejtjeinek állapotát is². A szervezet főként napfény hatására állítja elő, de táplálkozás és étrend-kiegészítők útján is pótolható.

D-vitamin hiány és szív-érrendszeri kockázat

• Vérnyomás

  Kutatások szerint a D-vitamin hiánya összefügghet a magas vérnyomással³. A D-vitamin szabályozza a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszert, amely a vérnyomás-szabályozás egyik fő mechanizmusa. Hiány esetén ez a rendszer túlműködhet, ami hipertóniához vezethet.

• Szívizom és érfalak

  A D-vitamin befolyásolja az érfal rugalmasságát, valamint a szívizom kontraktilitását⁴. Hiánya fokozza az érelmeszesedést és rontja az endothelfunkciót, ami hosszú távon szív-érrendszeri betegségekhez vezethet.

• Szívelégtelenség

  Szívelégtelenségben gyakori a D-vitamin hiány és kutatócsoportunk is kimutatta, hogy ez rosszabb prognózissal jár⁵. Bár nem bizonyított, hogy a pótlás önmagában javítja a túlélést, az összefüggés erős.

• Szívinfarktus és stroke

  Epidemiológiai vizsgálatok szerint a súlyos D-vitamin hiány növeli a szívinfarktus és a stroke előfordulásának kockázatát⁶. Ugyanakkor a randomizált klinikai vizsgálatok nem mutattak egyértelmű előnyt a pótlás esetében⁷. A VITAL trial klinikai vizsgálatban a D-vitamin pótlás nem csökkentette szignifikánsan a szívinfarktus vagy stroke előfordulását⁹. Ez azt mutatja, hogy bár a D-vitamin hiány markere lehet a rossz egészségi állapotnak, a pótlás önmagában nem tekinthető „szívvédő terápiának”.

Mennyi a megfelelő szint?

Az optimális D-vitamin szint vitatott, de általánosan elfogadott, hogy a szérum 25(OH)D koncentrációja:

• < 30 nmol/l (12 ng/ml): súlyos hiány

• 30–50 nmol/l (12–20 ng/ml): elégtelen

• > 75 nmol/l (30 ng/ml): megfelelő

Magyarországon a téli hónapokban a lakosság több mint fele D-vitamin hiányos¹⁰.

Pótlás: érdemes vagy sem?

• Egészséges felnőttek: napi 1500–2000 NE pótlás javasolt a téli hónapokban¹¹.

• Szívbetegek: a pótlás indokolt hiány esetén, de önmagában nem helyettesíti a bizonyított kardiovaszkuláris prevenciót (pl. vérnyomáscsökkentés, statinok, életmód).

• Túladagolás veszélye: napi 4000 NE felett hosszú távon hiperkalcémiát okozhat, amely vesekárosodáshoz és ritmuszavarhoz vezethet¹².

Gyakorlati tanácsok

1. Mérje meg D-vitamin szintjét, különösen télen.

2. Ha hiány mutatkozik, konzultáljon orvosával a pótlásról.

3. Használja ki a napfényes órákat, de kerülje a leégést.

4. Táplálkozással is támogassa a szintet (hal, tojás, tejtermék).

5. Ne tekintse a D-vitamint csodaszernek: a szív egészségének megőrzésében továbbra is a rendszeres mozgás, az egészséges étrend és a dohányzás kerülése a legbiztosabb alap.

Összefoglalva

A D-vitamin fontos tényező a szív-érrendszeri egészség szempontjából, de a kutatások alapján a pótlás önmagában nem előzi meg a szívinfarktust vagy a stroke-ot. Hiány esetén azonban érdemes rendezni a szintet, mert hozzájárulhat a jobb általános állapothoz és a szív működésének támogatásához.

A szív védelmében továbbra is a bizonyított módszerek – a vérnyomás rendezése, a koleszterinszint csökkentése, a rendszeres mozgás és a dohányzás kerülése – a legfontosabbak.

Felhasznált irodalom

1. Pilz, Stefan, et al. "Vitamin D and cardiovascular disease prevention." Nature Reviews Cardiology, vol. 13, no. 7, 2016, pp. 404–417.

2. Holick, Michael F. "Vitamin D deficiency." New England Journal of Medicine, vol. 357, no. 3, 2007, pp. 266–281.

3. Li, Yan Chun. "Vitamin D regulation of the renin-angiotensin system." Journal of Cellular Biochemistry, vol. 88, no. 2, 2003, pp. 327–331.

4. Al Mheid, Ibhar, and Arshed A. Quyyumi. "Vitamin D and cardiovascular disease: controversy unresolved." Journal of the American College of Cardiology, vol. 67, no. 3, 2016, pp. 255–257.

5. Perge, P., Boros, A. M., Gellér, L., Osztheimer, I., Szilágyi, Sz., Tahin, T., Apor, A., Nagy, K. V., Zima, E., Molnár, L., Merkely, B., and Széplaki, G. "Vitamin D Deficiency Predicts Poor Clinical Outcomes in Heart Failure Patients Undergoing Cardiac Resynchronization Therapy." Disease Markers, vol. 2019, 2019, Article ID 4145821. doi:10.1155/2019/4145821.

6. Wang, Ting-Yi, et al. "Vitamin D deficiency and risk of cardiovascular disease." Circulation Research, vol. 122, no. 6, 2018, pp. 759–774.

7. Manson, JoAnn E., et al. "Vitamin D supplements and prevention of cancer and cardiovascular disease." New England Journal of Medicine, vol. 380, no. 1, 2019, pp. 33–44.

8. Giovannucci, Edward, et al. "25-hydroxyvitamin D and risk of myocardial infarction in men: a prospective study." Archives of Internal Medicine, vol. 168, no. 11, 2008, pp. 1174–1180.

9. Scragg, Robert, et al. "Vitamin D supplementation and cardiovascular disease events: results from a randomized controlled trial." JAMA Cardiology, vol. 2, no. 6, 2017, pp. 608–616.

10. Pál, Eszter, et al. "Severe vitamin D deficiency among Hungarian adults." Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism, vol. 97, no. 2, 2012, pp. 452–460.

11. Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság. "D-vitamin konszenzus ajánlás." Orvosi Hetilap, vol. 157, no. 46, 2016, pp. 1802–1808.

12. Vieth, Reinhold. "Vitamin D toxicity, policy, and science." Journal of Bone and Mineral Research, vol. 22, no. S2, 2007, pp. V64–V68.

Photo by Fleur Kaan on Unsplash