Az alkohol és a szív: valóban véd a vörösbor?
Az alkohol és a szív kapcsolatáról évtizedek óta zajlik a vita. Sokan hallották már a „francia paradoxon” kifejezést: annak ellenére, hogy a franciák étrendje gyakran zsíros, a szív-érrendszeri halálozás alacsonyabb, amit egyes kutatások a mérsékelt vörösbor-fogyasztással magyaráztak¹. Ez az elképzelés gyorsan népszerű lett, és sokan úgy gondolták, hogy a napi egy-két pohár bor kifejezetten jót tesz a szívnek.
Az újabb tudományos eredmények azonban árnyaltabb képet mutatnak: a mérték és a körülmények döntő fontosságúak. A túlzott alkoholfogyasztás káros, és még a mérsékelt fogyasztás előnyei sem egyértelműek.
Hogyan hat az alkohol a szívre?
Az alkohol rövid és hosszú távon is befolyásolja a szív-érrendszert.
Pozitív hatások mérsékelt fogyasztás esetén
Növelheti a „jó” HDL-koleszterin szintjét².
Javíthatja az inzulin érzékenységet³.
A vörösborban található polifenolok (pl. rezveratrol) antioxidáns hatásúak, amelyek lassíthatják az érelmeszesedést⁴.
Negatív hatások túlzott fogyasztás esetén
Emeli a vérnyomást és fokozza a stroke kockázatát⁵.
Szívritmuszavarokat, például pitvarfibrillációt idézhet elő⁶.
Alkoholos kardiomiopátia alakulhat ki tartós, nagy mennyiségű fogyasztás mellett⁷.
Növeli az elhízás és a cukorbetegség kockázatát, ami közvetve szívbetegséghez vezethet⁸.
Mi az a „francia paradoxon”?
A fogalom az 1990-es években vált ismertté, amikor epidemiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy Franciaországban a magas telített zsírsav-fogyasztás ellenére alacsonyabb a szív-érrendszeri halálozás, mint például az Egyesült Államokban. Ezt sokan a rendszeres vörösbor-fogyasztásnak tulajdonították⁹.
Azóta azonban kiderült, hogy a kép sokkal összetettebb. A mediterrán étrend (sok zöldség, gyümölcs, hal, olívaolaj), a fizikai aktivitás és az életmódbeli különbségek valószínűleg nagyobb szerepet játszanak, mint maga az alkohol¹⁰.
Mennyi az „egészséges” mennyiség?
A tudományos ajánlások szerint nincs olyan alkoholfogyasztás, amely teljesen kockázatmentes lenne. A WHO állásfoglalása szerint minden elfogyasztott ital növeli bizonyos betegségek (pl. daganatok, májbetegségek) kockázatát¹¹.
Ha mégis alkoholt fogyaszt, az alábbi mérték tekinthető „mérsékeltnek”:
Férfiaknál: napi legfeljebb 2 egység (kb. 2 dl bor vagy 0,5 l sör).
Nőknél: napi legfeljebb 1 egység.
Hetente legalább 1–2 alkoholmentes nap javasolt. Fontos, hogy az alkohol ne legyen a stresszkezelés eszköze.
Mikor különösen veszélyes az alkohol?
Magas vérnyomás esetén – már kis mennyiség is emelheti a vérnyomást¹².
Szívritmuszavarokban – a pitvarfibrilláció kockázata nő.
Gyógyszerszedés mellett – kölcsönhatásba léphet a véralvadásgátlókkal, vérnyomáscsökkentőkkel.
Cukorbetegségben és elhízásban – rontja az anyagcserét.
Mit tehet a szív egészségéért?
Ha nem iszik alkoholt, ne kezdjen el csak a „szívvédelem” miatt.
Ha fogyaszt, maradjon mérsékelt mennyiségnél, és inkább étkezéshez kísérje.
Részesítse előnyben a szívbarát életmódot:
rendszeres testmozgás,
mediterrán étrend,
dohányzás kerülése,
megfelelő alvás és stresszkezelés.
Ezek bizonyítottan hatékonyabbak, mint bármilyen alkoholos ital.
Összefoglalva
Az alkohol és a szív kapcsolata nem fekete-fehér. Bár a mérsékelt vörösbor-fogyasztásnak lehetnek előnyei, a legújabb kutatások szerint az alkohol nem tekinthető biztonságos megelőzési eszköznek. A hangsúly a mértéken és a teljes életmódon van.
A szív egészségének megőrzésére továbbra is a mozgás, az egészséges táplálkozás és a dohányzás kerülése a legbiztosabb út. A pohár bor élvezeti cikk maradjon, ne pedig „gyógyszer”.
Felhasznált irodalom
Renaud, Serge, and Michel de Lorgeril. "Wine, alcohol, platelets, and the French paradox for coronary heart disease." Lancet, vol. 339, no. 8808, 1992, pp. 1523–1526.
Brien, S. E., et al. "Effect of alcohol consumption on biological markers associated with risk of coronary heart disease: systematic review and meta-analysis of interventional studies." BMJ, vol. 342, 2011, d636.
Baliunas, Dolly O., et al. "Alcohol as a risk factor for type 2 diabetes." Diabetes Care, vol. 32, no. 11, 2009, pp. 2123–2132.
Opie, Lionel H., and Sandrine Lecour. "The red wine hypothesis: from concepts to protective signalling molecules." European Heart Journal, vol. 28, no. 14, 2007, pp. 1683–1693.
Roerecke, Michael, and Jürgen Rehm. "Alcohol consumption, drinking patterns, and ischemic heart disease: a narrative review of meta-analyses and a systematic review and meta-analysis of the impact of heavy drinking occasions on risk for moderate drinkers." BMC Medicine, vol. 12, no. 1, 2014, p. 182.
Voskoboinik, A., et al. "Alcohol and atrial fibrillation: a sobering review." Journal of the American College of Cardiology, vol. 68, no. 23, 2016, pp. 2567–2576.
Piano, Mariann R. "Alcoholic cardiomyopathy: incidence, clinical characteristics, and pathophysiology." Chest, vol. 121, no. 5, 2002, pp. 1638–1650.
Roerecke, Michael, et al. "Alcohol consumption and risk of liver cirrhosis: a systematic review and meta-analysis." American Journal of Gastroenterology, vol. 105, no. 6, 2010, pp. 1134–1141.
Ferrières, Jean. "The French paradox: lessons for other countries." Heart, vol. 90, no. 1, 2004, pp. 107–111.
Estruch, Ramón, et al. "Primary prevention of cardiovascular disease with a Mediterranean diet." New England Journal of Medicine, vol. 368, no. 14, 2013, pp. 1279–1290.
World Health Organization. "Alcohol and health." WHO Fact Sheet, 2018.
Briasoulis, Alexandros, et al. "Alcohol consumption and the risk of hypertension in men and women: a systematic review and meta‐analysis." Journal of Clinical Hypertension, vol. 14, no. 11, 2012, pp. 792–798.
Photo by Kelsey Knight on Unsplash
