A depresszió és a szívbetegségek kapcsolata

A szívbetegségek és a depresszió két, önmagában is jelentős népegészségügyi probléma. A statisztikák szerint a szív-érrendszeri betegségek a halálozás vezető okai világszerte¹, míg a depresszió a rokkantság egyik leggyakoribb oka². Az utóbbi években egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a két állapot nem külön-külön, hanem szorosan összefonódva jelentkezik. A depresszió növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a szívbetegeknél a depresszió előfordulása is lényegesen magasabb az átlagosnál³.

Ez a kölcsönhatás nemcsak a betegség lefolyását súlyosbítja, hanem a gyógyulás esélyeit is rontja. De pontosan hogyan kapcsolódik össze a mentális egészség és a szív állapota, és miért fontos erről beszélnünk?

Depresszió: nem csak lelki teher

A depressziót gyakran „lelki betegségként” emlegetik, azonban a testet is közvetlenül érinti.

Számos élettani változás kíséri:

• fokozott stresszhormon-termelés (kortizol, adrenalin)⁴,

• tartós gyulladásos állapot a szervezetben⁵,

• vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavar, amely szívritmuszavarokhoz vezethet⁶.

Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a depresszió hosszú távon növelje a szív-érrendszeri események (infarktus, stroke, szívelégtelenség) kockázatát.

A depresszió és a szívbetegségek közös útjai

• Gyulladás és érelmeszesedés

  A depresszióval élő betegekben magasabb a C-reaktív protein (CRP) és más gyulladásos markerek szintje⁷. Ez gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, amely a koszorúér-betegségek fő oka.

• Vérnyomás és szívritmus

  A depresszióval társuló fokozott szimpatikus aktivitás emeli a vérnyomást és instabil szívritmust idézhet elő⁸. Ez magyarázza, miért gyakoribb depresszióban a hirtelen szívhalál.

• Életmódbeli tényezők

  A depressziós emberek körében gyakoribb a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány és az egészségtelen étrend⁹. Ezek mind klasszikus szív-érrendszeri rizikófaktorok.

• Gyógyszeres kezelés kihívásai

  Szívbetegekben a depresszió csökkenti a gyógyszerszedési fegyelmet¹⁰. A betegek sokszor abbahagyják a terápiát, vagy nem tartják be az életmódbeli ajánlásokat.

Milyen gyakori a depresszió a szívbetegek körében?

Klinikai vizsgálatok szerint szívinfarktus után a betegek kb. 20–30%-a szenved depresszióban¹¹. Szívelégtelenségben ez az arány még magasabb, elérheti a 40%-ot is¹².

A depresszió jelenléte kétszeresére növeli a halálozás esélyét a szívinfarktus utáni években¹³. Ezért a szakirodalom ma már a depressziót önálló rizikófaktorként tartja számon a szív-érrendszeri betegségekben¹⁴.

Hogyan ismerhető fel a depresszió szívbetegeknél?

A szívbetegek esetében a depresszió tünetei gyakran átfednek a kardiológiai panaszokkal:

• fáradtság, alvászavar, étvágytalanság, koncentrációs nehézség.

Ezért különösen fontos, hogy az orvos ne csak a panaszokra koncentráljon, hanem figyeljen a pszichés állapotra is. A depresszió szűrése (pl. rövid kérdőívekkel) egyre inkább a kardiológiai ellátás része¹⁵.

Mit tehetünk a megelőzésért és a kezelésért?

• Korai felismerés - A depresszióra utaló tüneteket komolyan kell venni. A rendszeres pszichológiai szűrés szívbetegeknél életeket menthet.

• Multidiszciplináris ellátás - A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a kardiológus, pszichiáter, pszichológus és dietetikus együttműködik.

• Életmódbeli változtatások - A rendszeres testmozgás (napi séta, könnyű torna), kiegyensúlyozott, mediterrán típusú étrend,

  a társas kapcsolatok ápolása.

• Terápiás lehetőségek - A pszichoterápia (pl. kognitív viselkedésterápia) és a modern antidepresszív gyógyszerek bizonyítottan javítják a szívbetegek életkilátásait¹⁶.

Összefoglalva

A depresszió és a szívbetegségek kapcsolata egy kétirányú, önmagát erősítő kör, amely mind a testi, mind a lelki egészséget rombolja. A depresszió önmagában is növeli a szív-érrendszeri kockázatot, szívbetegekben pedig súlyosbítja a betegséget és rontja a túlélést.

A megoldás a korai felismerés, a multidiszciplináris kezelés és a betegközpontú gondozás. A szív védelme tehát nemcsak az erek állapotán, hanem a lélek egészségén is múlik.

Felhasznált irodalom

1. World Health Organization. "Cardiovascular diseases (CVDs)." WHO Fact Sheets, 2021.

2. World Health Organization. "Depression and Other Common Mental Disorders." WHO Report, 2017.

3. Lichtman, Judith H., et al. "Depression and coronary heart disease." Circulation, vol. 111, no. 3, 2005, pp. 250–263.

4. Nemeroff, Charles B., and Charles L. Nemeroff. "The neurobiology of depression." Scientific American, vol. 282, no. 6, 2000, pp. 42–49.

5. Howren, M. Bryant, et al. "Associations of depression with C-reactive protein, IL-1, and IL-6: a meta-analysis." Psychosomatic Medicine, vol. 71, no. 2, 2009, pp. 171–186.

6. Carney, Robert M., and Kenneth E. Freedland. "Depression and heart rate variability in patients with coronary heart disease." Cleveland Clinic Journal of Medicine, vol. 76, 2009, S13–S17.

7. Libby, Peter. "Inflammation in atherosclerosis." Nature, vol. 420, 2002, pp. 868–874.

8. Grippo, Angela J., and Charles B. Nemeroff. "Depression and cardiovascular disease: the association, mechanisms, and therapeutic implications." Psychiatric Annals, vol. 40, no. 8, 2010, pp. 469–475.

9. Whooley, Mary A., et al. "Depression, falls, and risk factors for cardiovascular events in older adults." Archives of Internal Medicine, vol. 162, no. 14, 2002, pp. 1701–1707.

10. Gehi, Anil, et al. "Depression and medication adherence in outpatients with coronary heart disease." Archives of Internal Medicine, vol. 165, no. 21, 2005, pp. 2508–2513.

11. Thombs, Brett D., et al. "Prevalence of depression in survivors of acute myocardial infarction." Journal of General Internal Medicine, vol. 21, no. 1, 2006, pp. 30–38.

12. Rutledge, Thomas, et al. "Depression in heart failure: a meta-analytic review of prevalence, intervention effects, and associations with clinical outcomes." Journal of the American College of Cardiology, vol. 48, no. 8, 2006, pp. 1527–1537.

13. Frasure-Smith, Nancy, and François Lespérance. "Depression and cardiac mortality after myocardial infarction." Lancet, vol. 347, no. 8999, 1996, pp. 1240–1244.

14. Carney, Robert M., et al. "Depression as a risk factor for mortality in patients with coronary heart disease." Psychosomatic Medicine, vol. 59, no. 2, 1997, pp. 149–153.

15. Smolderen, Kim G., et al. "Depression treatment and 1-year mortality after acute myocardial infarction: insights from the TRIUMPH registry." Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes, vol. 10, no. 9, 2017, e003153.

16. Glassman, Alexander H., et al. "Sertraline treatment of major depression in patients with acute MI or unstable angina." JAMA, vol. 288, no. 6, 2002, pp. 701–709.

Photo by Kristina Tripkovic on Unsplash