Légszennyezés és a szív
A szív-érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokok közé tartoznak. Gyakran beszélünk a klasszikus rizikófaktorokról – magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás vagy mozgáshiány –, azonban egy kevésbé kézzelfogható tényező is komoly szerepet játszik: a légszennyezés. A finom részecskék (PM2.5), a nitrogén-oxidok és az ózon hosszú távon jelentősen növelik a szívroham, a szívelégtelenség és a stroke kockázatát¹.
Bemutatom, hogyan hat a légszennyezés a szívre, és legfőképpen: mit tehet Ön a megelőzés érdekében.
Hogyan károsítja a légszennyezés a szívet?
A szennyezett levegő belélegzése apró részecskéket juttat a tüdőbe, amelyek a véráramba kerülve gyulladást és oxidatív stresszt váltanak ki². Ez gyorsítja az érelmeszesedést, rontja az érfalak rugalmasságát és fokozza a vérrögképződést³.
A kutatások szerint már rövid távú légszennyezés-emelkedés is megemeli a szívroham előfordulását, hosszú távon pedig akár 20%-kal növelheti a szív-érrendszeri halálozást⁴.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Idősek – érzékenyebbek a szívritmuszavarokra.
Magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők – náluk a szennyezés további kockázatot jelent.
Szívbetegek – a légszennyezés fokozza a tüneteket és a kórházba kerülés esélyét⁵.
Mit tehet a megelőzésért?
Figyelje a levegőminőséget - Számos online platform és mobilalkalmazás jelzi az aktuális levegőszennyezettséget. Ha az érték magas, érdemes kerülni a szabadtéri aktivitást, főleg a reggeli és esti csúcsforgalom idején⁶.
Mozogjon tudatosan -A testmozgás rendkívül fontos a szív egészségéhez, de ha rossz a levegőminőség, inkább beltérben eddzen. Alternatív megoldás a zöldövezeti séta vagy kirándulás, ahol a légszennyezettség jóval alacsonyabb⁷.
Használjon légszűrőt otthonában - A beltéri levegő tisztítása csökkenti a finom részecskék koncentrációját. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy a HEPA-szűrők használata mérsékli a krónikus gyulladást⁸.
Kerülje a passzív dohányzást - A dohányfüst a légszennyezés egyik legerősebb forrása zárt térben. Még a passzív dohányzás is jelentősen fokozza a szív-érrendszeri kockázatot⁹.
Táplálkozzon szívbarát módon - Az antioxidánsban gazdag étrend (zöldség, gyümölcs, olajos magvak, hal) segít csökkenteni a szennyezés okozta oxidatív stresszt. A mediterrán étrend védő hatását több tanulmány is alátámasztja¹⁰.
Magyarországon mi a helyzet?
Budapest és több nagyváros rendszeresen meghaladja az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott PM2.5 és NO₂ határértékeket. A legnagyobb kockázat a téli hónapokban jelentkezik, amikor a közlekedés és a fűtés együttesen emeli a szennyezés szintjét.
Ezért kiemelten fontos, hogy a veszélyeztetett csoportok – köztük a szívbetegek – tudatosan készüljenek ezekre az időszakokra.
Összefoglalás
A légszennyezés láthatatlan, de valós veszély a szív egészségére. Bár nem tudjuk teljesen elkerülni, tudatos életmóddal és megelőző lépésekkel jelentősen mérsékelhető a kockázat.
A szív védelme nemcsak gyógyszereken múlik – a környezetünkre való odafigyelés legalább ennyire fontos.
Felhasznált irodalom
Brook, Robert D., et al. "Particulate matter air pollution and cardiovascular disease." Circulation, vol. 121, no. 21, 2010, pp. 2331–2378.
Rajagopalan, Sanjay, and Robert D. Brook. "Air pollution and type 2 diabetes: mechanistic insights." Diabetes, vol. 61, no. 12, 2012, pp. 3037–3045.
Newby, David E., et al. "Expert position paper on air pollution and cardiovascular disease." European Heart Journal, vol. 36, no. 2, 2015, pp. 83–93.
Miller, Katharine A., et al. "Long-term exposure to air pollution and incidence of cardiovascular events in women." New England Journal of Medicine, vol. 356, no. 5, 2007, pp. 447–458.
Shah, Anoop S. V., et al. "Short term exposure to air pollution and stroke: systematic review and meta-analysis." BMJ, vol. 350, 2015, h1295.
Lelieveld, Jos, et al. "Loss of life expectancy from air pollution compared to other risk factors: a worldwide perspective." Cardiovascular Research, vol. 116, no. 11, 2020, pp. 1910–1917.
Pope, C. Arden, et al. "Cardiovascular mortality and exposure to airborne fine particulate matter and cigarette smoke: shape of the exposure-response relationship." Circulation, vol. 120, no. 11, 2009, pp. 941–948.
Allen, Ryan W., et al. "Reduction in fine particulate air pollution and improved cardiovascular outcomes." American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, vol. 183, no. 9, 2011, pp. 1222–1228.
Barnoya, Joaquin, and Stanton A. Glantz. "Cardiovascular effects of secondhand smoke: nearly as large as smoking." Circulation, vol. 111, no. 20, 2005, pp. 2684–2698.
Estruch, Ramón, et al. "Primary prevention of cardiovascular disease with a Mediterranean diet." New England Journal of Medicine, vol. 368, no. 14, 2013, pp. 1279–1290.
Photo by Christian Wiediger on Unsplash
